Az 1977-es bukaresti földrengés kaotikus napjaiban Ila kétségbeesetten kutat eltűnt férje után, míg egy váratlan levél arra nem készteti, hogy visszatérjen a közös múltjukat meghatározó Pokoltóhoz.
Tizenöt éves, amikor 1940 nyarán, néhány nappal a magyarok erdélyi bevonulása előtt édesanyja a Szilágysomlyó melletti Pokoltó-fürdőre adja. Danilovicsné, a kemény kezű tulajdonosnő mindenescselédként használja a lányt, aki egyre fogyatkozó reménnyel várja, hogy az anyja érte jöjjön. Hacsak teheti, Ila a titokzatos Magura-hegyet és áthatolhatatlan bozótosait járja, de egyre közelebb kerül a város lakóihoz is, különösen Eller Gizihez, a szabad szellemű írónőhöz, és a helyi jesivába járó fiúkhoz.
Ahogy azonban közeledik a front, az emberek eltűnnek az utcákról, a Pokoltó közelében felállítják a gettót, és Ila barátait munkaszolgálatra viszik...

Szabó Róbert Csaba új regényében a huszadik századi sorstörténetek mindeddig kevéssé ismert eseményeit és helyszíneit mutatja meg, hősei a túlélés illúziójának fogságában bolyonganak fél évszázadon át a háború vagy éppen a földrengés díszletei között.

"Akkoriban mindenki az örökkévalóságban hitt. Az anyám is. Azt hitte, örökre ott hagyhat Somlyón a Pokoltó-fürdőn. De én tudtam, hogy az örökké meg a sokáig nem felcserélhetőek, még ha olykor úgy tűnik is, hogy igen. Nem volt mellettem, hogy ezt elmondhattam volna neki."

Hozzászólok