Az élet örömei, játékos impulzusai, mesévé, dallá, imává átlényegült árnyoldalai elevenednek meg ebben a kötetben. Az önmagával és a külvilággal ismerkedő kisgyermek hétköznapi tapasztalatai a bibliai zsoltárok gondolataival bújócskáznak: a kettő között pedig természetes a kapcsolódás, hiszen közös alapjuk a bizalom.
Aki bújt, aki nem: játékra fel!
Egyedülálló kísérlet, szépséges könnyedsége közös éneklésre hív meg, mély hangon morajló hullámai a Lélek égi tengerén tanítanak meg járni. Miklya Zsolt gyermekversek és mondókák hangján zengeti a réges-régi zsoltárokat. Szelíden, boldog és fölemelő érzékenységgel, és mindig megrendítő tisztasággal. Szeretet van a mondatokban, nevetés a rímekben, öröm a szökkenő ritmusokban. Engedjétek szabadon a bennetek rabul ejtett gyermeket, ne féljetek. Igazítsátok hozzá a lépéseiteket. Ami a gyermek nyelvén nem fejezhető ki, azt bizonyára tudni sem érdemes.
Visky András
Ha egy sztori jó, azt újra és újra el kell mesélni. Ha egy dal szép, azt újra meg újra el kell dalolni. Mindig friss kedvvel, friss lélekkel. A legszebb sztori az, hogy szeret minket az Isten, hogy bármilyen fatuskó népek vagyunk mi, emberek, ő odaad értünk mindent, az egész világot, még az életét is. Ezt a szeretetet dalolja sok ezer éve a Zsoltárok könyve. Öröm ezt újradalolni, örökösen, maiasan, felnőttesen, gyermekesen. Humorral, áhítattal. Ahogyan Miklya Zsolt teszi. Daloljunk hát vele!
Lackfi János
Hozzászólok