Az örök boldogságban élő, halhatatlan tündérek világában szokatlan dolog, ha valaki folyton elkóborol, elcseni édesanyja tündérjogarát, és unalmában emberekkel barátkozik. Tündér Lala különös viselkedése miatt sokat bánkódik édesanyja, Írisz királynő. Egy nap Gigi, a kis unikornis bejelenti, hogy Írisz frigyre lép a hűséges Amalfi kapitánnyal, ami az egész birodalmat örömmel tölti el. A hatalomra éhes Áterpáter varázsló cselszövése azonban mindent meghiúsít: Írisz megmagyarázhatatlan módon kikosarazza Amalfit, és a varázslónak nyújtja a kezét. Különböznek-e a tündérek az emberektől, ha már nem jók és boldogok, ha őket is megrontja a félelem és a hazugság? Tündér Lala, az emberszívvel született tündérfi inkább a halandók sorsát választja, csakhogy megmentse édesanyját a boldogtalan házasságtól és népét egy zsarnoktól. Szerencsére akad, akinek Áterpáter fölött is van hatalma…

A Tündér Lala Szabó Magda legismertebb meseregénye. Első megjelenése, 1965 óta számtalan film- és színpadi feldolgozása született, és a mai napig ajánlott iskolai olvasmány. Fantasztikus ötletei, mint az igazlátó szemüveg, vagy a felejtést előidéző kapszula, az űrbéli tájat megidéző helyszín falanszterszerű tündérvilágot varázsol az olvasó elé. Ugyanakkor a történet számos olyan társadalmi kérdést érint, ami világosan tudtunkra adja, hogy Szabó Magda az embereket ábrázolta ebben a tündérvilágban. A megfélemlíthető, zsarolható vezető rossz példájától, a csonka családban nevelkedő gyerek problémáin át, a nő és férfiszerepek kérdését is érinti ez a minden korosztályt megszólítani képes, érzelmes és lírai mese.