Ki ne ismerné Csipikét? A kedves, ám olykor zsémbes, öntelt – vagyis mélységesen emberi tulajdonságokkal bíró – törpét, aki azt gondolja, hogy tőle függ az erdő sorsa? Pedig – tudjuk –, az égvilágon semmi nem múlik rajta. Vagy mégis. A kis törpe közkedvelt kalandjai elevenednek meg e kötetben, melyben végre együtt megtalálható az összes történet Csipikéről: A Csipike, a gonosz törpe, a Csipike és Kukucsi, a Csipike és a Gonosz Ostoba. Fodor Sándor klasszikus meséje.

"Csipike egész nap nem mozdult ki az odújából. Dühös volt. Haragudott Madárra, Nyúlra, Sünékre, a Vadméhekre, Vadmalacra, haragudott Gyöngyvirágra, amelyik nélküle is illatozni merészel. Haragudott az egész Erdőre. - Így jár, aki jó és kedves. Megkaptam a magamét. No, de lesz ez másképpen is. Eddig és netovább! Ez, hogy eddig és netovább, nagyon tetszett Csipikének. Csak azt nem tudta még, mi legyen a netovább után. Ült-ült és törte a fejét. Egyszer csak a homlokára ütött. - Megvan! Netovább után gonosz leszek. Példátlanul gonosz. Valami rettentően gonosz." (Részlet a könyvből)