A mesék birodalma időtlen és örök. Hatvan év úgy repül el benne, akár egy pillanat. Királyfiak és rongyos pásztorfiúk vívnak sárkánnyal a gyönyörű királylányért, gonosz banyák varázsolják el a szépséges leányzókat, tündérek és aranyhalak teljesítik a szegény ember három kívánságát.
Az idő múlását csak a mesék változása jelzi: lakótelepre költöznek a varázslók, megszólalnak a lyukas zoknik, nyulak kebelezik be a rókát és a farkast. Mesemutató  egészíti ki a kötetet.

Ülj le a kedvenc fotelodba, vagy heverj végig az ágyon, és lapozz bele ebbe a könyvbe: vár a Mesebirodalom!

A kötetet Merényi Ágnes válogatta és szerkesztette.

A kötet előszava

A mesék birodalma időtlen és örök. Hatvan év úgy repül el benne, akár egy pillanat. Királyfiak és rongyos pásztorfiúk vívnak a sárkánnyal a gyönyörű királylányért, gonosz banyák varázsolják el a szépséges leányzókat, tündérek és aranyhalak teljesítik a szegény ember három kívánságát.

Hatvan év csak az olvasók és a kiadók életében hosszú idő: felnő alatta három nemzedék, mesét hallgató kisgyerekből mesét olvasó szülővé, majd nagyszülővé öregszik. Írók, költők, szerkesztők és rajzolók váltják egymást, egyik a másik nyomába lép, a híresebbekből kötelező olvasmány lesz, a többiekre talán a feledés homálya borul.

A valóság birodalmában hatvan év hosszú idő: zord és viharos években szívesen merítenek az írók a népmesék, az állatmesék, mondák és legendák kincseiből. Száműzetésüket töltik, egyszersmind menedékre lelnek a mesevilágban. Ezt a korszakot nevezik a valóságban rekedt felnőttek az ötvenes-hatvanas éveknek. A zord idők azonban megenyhülnek előbb-utóbb, újabb szelek fújnak, a hétköznapok veszik át a csodák helyét a mesékben is. A távoli üveghegyből kavicskupac lesz, pocsolya az Óperenciából. Átalakulnak a mesék, vagy olyan mesélők jönnek, akik más nyelven beszélnek? Talán csak fiatalok ők, már nem nagy szakállú öreg bácsik és fotelban kuporgó öreganyók, és a mesebirodalom más tájairól mesélnek? Az ő történeteikben lakótelepre költöznek a varázslók, megszólalnak a lyukas zoknik, nyulak kebelezik be a rókát és a farkast, varázsige helyett varázstablettától lesznek láthatatlanok a mesehősök.
Még mielőtt unalmassá válna a sok fejtetőre állított hétköznapi kaland, a meseírók és mesehősök gondolnak egyet, és faképnél hagyják a hetvenes-nyolcvanas évek világát. De lehetséges, hogy felkapja és eddig ismeretlen birodalomba röpíti őket a forgószél. Miféle sötét vadonban találják magukat? A szabadság végtelen, szépséges, mégis áthatolhatatlan erdejében, ahol a meseíróból egyszer királyfi, egyszer – többször – szegény vándorlegény lesz. És mintha megint megváltoznának a mesebirodalom hősei is… az ezredforduló évtizedeiben a táltosból árokba lökött roncs lesz, átlényegülnek a hétköznapi tárgyak, ismét a mindennapok fölébe kerekedik a mese, sőt a varázslat. A mesebirodalomban is mintha többfélevalóság élne egymás mellett, az átjárható világokat furcsa lények népesítik be, tündérek különféle rendjei, manók, koboldok, űrjószágok, vámpírok és csodás képességű állatok.
Hová vezet az út? A mesebirodalom végtelen, és legyen akár kerek vagy négyszögletű, sok ismeretlen zuga vár még felfedezésre. Mesehősök, menjetek, készüljetek! 

*

A Móra mesebirodalom történetének hatvan mérföldkövét hatvan mese adja 1950-től, a kiadó alapításának évétől 2010-ig, a 60. évfordulóig. A meseantológia összeállítása méltó és kézenfekvő módja a megemlékezésnek. A válogatás alapvető feltétele volt, hogy a kötetbe kerüljenek mindazon kortárs szerzők, az irodalom, és ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom legjelesebbjei, akik a kiadó hat évtizedes fennállása alatt rendszeresen publikáltak a Mórában. A válogatás műfaji szempontja is főhajtás hagyományaink előtt: a kiadó történetében mindig fontos szerepet játszottak a meséskönyvek, antológiák, tehát igyekeztünk meséket, zömmel prózai meséket választani kiadványunkhoz. Persze akadnak kihagyhatatlan és megkerülhetetlen kivételek: Kormos István, Zelk Zoltán verses meséi vagy Nemes Nagy Ágnes meseballadája nélkül hiányos maradt volna a kötet.
Hatalmas anyagból válogattunk, a hat évtizedből négyben fantasztikus bőségben álltak rendelkezésünkre a magyar szerzők művei. Ez egyrészt a kiadó korábbi kivételezett helyzetének köszönhető, hiszen 1989 előtt szinte csak a Móra adott ki gyerek- és ifjúsági könyvet. A korábbi évek óriási címszámai is megkönnyítették a dolgunkat, és persze szerkesztőelődeink, legfőképpen T. Aszódi Éva, aki szinte minden évben összeállított legalább egy mesekötetet, s ezzel folyamatos munkára serkentette a szerzők apraját-nagyját.

A Mesebirodalom meséi mindig első kiadásuk dátuma alatt szerepelnek a kötetben, ettől kizárólag akkor tértünk el, amikor az 1990-es „szűk esztendők”-ben nem akadt eredeti első kiadású mű. Innen a „csalás”: ezeket az éveket sem akartuk „üresen hagyni”, ide újra kiadott meséket választottunk. A kötetet indító János vitéz-részlet természetesen szintén nem első kiadás, de a Tündérországról szóló fejezet jelképes bevezetőül szolgál.

Noha teljességre törekedtünk, szerzőink listája nem lehet teljes, nemcsak a bőség zavara, de egyes esetekben szerzői jogi problémák miatt sem.

A Móra Kiadó köszönetet mond a szerzőknek, jogutódoknak és más könyvkiadóknak, amiért átengedték egyes szövegek közlésének jogát.

Nem volna mesekönyv a mesekönyv csodaszép, színes képek nélkül. De hatvan mese hatvanféle világát hatvanféle illusztrációval közreadni mégsem lehet. Nehéz szívvel mondtunk le nagyszerű művészek rajzairól, és végül úgy döntöttünk, Reich Károly képeiből válogatunk meséinkhez, hiszen az ő színei, formái és figurái minden szerző világát kifejezően jelenítik meg, és életműve valósággal hozzánőtt a kiadóhoz.

A Móra Könyvkiadó Mesebirodalma elkészült, szélesre tárja kapuit és lapjait olvasói előtt.