Nem kell jó kislánynak lennünk ahhoz, hogy jó emberré váljunk.

"Egy nő az élete során előbb-utóbb belefárad abba, hogy folyamatosan szégyellje magát... Ezután pedig végre igazán önmaga lehet."

Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek világszerte népszerű szerzője egy különleges memoárral lepte meg rajongóit, amely az 1940-es évek New Yorkjának színházi világába kalauzolja az olvasót. A kalandos életű főhősnő, az immár nyolcvankilenc éves Vivian örömmel és némi megbánással emlékezik vissza élvhajhász és öntörvényű fiatalságára, valamint azokra az eseményekre, amelyek későbbi életét alakították.
A New York lányai a női szexualitás, a szabadosság, illetve az igazi szerelem természetét kutatja. Az írónő várva várt regényét az emberi vágyak és kapcsolatok bölcsességgel teli ábrázolása teszi páratlan szerelmi történetté.

Hozzászólok