Miből készült Noé bárkája? Mi a mirhás bor? Fa nő-e a mustármagból? Mit evett Jézus a tanítványaival az utolsó vacsorán? Hogyan kapcsolódik a pálmaág a virágvasárnaphoz? Mi köze van a papirusznak a Biblia nevéhez? A bibliaolvasó ember sok izgalmas kérdést fogalmaz meg, miközben az igét tanulmányozza. A Biblia növényeinek megismerése, és jelképrendszerük pontosabb értelmezése az érdekességeken túl abban is segít, hogy jobban megértsük Isten nekünk szóló üzenetét. Aki pedig eddig nem vette kézbe a Bibliát – a világon legtöbbet forgatott könyvet –, a Szentföldön készült fényképekkel illusztrált mű neki is biztosan kedvet csinál ehhez az izgalmas szellemi kihíváshoz.

Isten minden kor emberéhez, hozzánk is szóló üzenete irodalmi formában a Bibliában öltött testet. A Szentírás Ó- és Újszövetségi része az ókori világ főbb nyelvein (héber, arámi, görög) íródott, és a történetek, példázatok helyszíne a mai Közel-Kelet Egyiptomtól Kánaánon és Mezopotámián át Babilóniáig terjedő része volt.

A változatos felszínű, akkor még erdők borította hegyekkel, folyóvölgyekkel és sivatagokkal tagolt vidék mediterrán és szubtrópusi éghajlata és ennek megfelelően növényzete is jelentősen különbözik a miénktől. A Szentírásban szereplő növények jó része nálunk kevésbé ismert, noha sokszor fontos szimbolikus jelentést hordoznak.

A Bibliában szereplő növények és jelképrendszerük megismerése és értelmezése nemcsak érdekes felfedezés, hanem abban is segíthet minket, hogy minél közelebb kerüljünk Isten Igéjéhez, és megértsük az Úr nekünk szóló üzenetét.

„A gazdagon illusztrált mű a szentírásban fontos szerepet betöltő növényeket gyűjti össze és ötvözi a bibliai történeteket a tudományos szakírással – ezáltal egy olyan különleges könyvet alkotva, amely magával ragadó a felbukkanó ismert és kevésbé ismert történetetek miatt, miközben érdekes, helytálló botanikai tényeket sorakoztat fel. Fráter Erzsébet könyve tartalmilag, szerkezetileg és tipográfiailag is igényes, figyelemreméltó kiadvány.” (Magyar Könyvtárosok Egyesülete)