Marco és Mirkó ikrek. Marco egy méter húsz centi magas, Mirkó viszont százhúsz centiméter. Mirkónak égszínkék szeme van, Marcónak viszont pont ugyanolyan. Egyszóval ikrek, és ezért szakasztott másai egymásnak. Csak a kalapácsuk nyele más színű: Marco kalapácsának fehér a nyele, Mirkóé pedig fekete. Ráadásul idomított kalapácsok: úgy működnek, mint a bumeráng. A két fiú a két kalapáccsal minden helyzetet megold, találkozzanak akár tolvajjal, akár kísértettel, akár a félelmetes hintőpor bandával. Nem félnek senkitől és semmitől (illetve: majdnem semmitől a Piroska és a farkas meséje bizony még ezeket a bátor fiúkat is próbára teszi). Gianni Rodari, az olasz gyermekirodalom legnagyobb alakja (Hagymácska története, Jácint úrfi a füllentők birodalmában, Halló, itt apu mesél stb.) ebben a könyvében is külön­leges humoráról és kiapadhatatlan fantáziájáról tesz tanú­bizony­ságot. Anna Laura Cantone pedig (A bagoly, aki félt a sötétben, 
A cica, aki haza akart menni stb.) igazán méltó társa ebben. 

Hozzászólok