"Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszélni akar velem, hanem mindjárt beszél."

A gyermek-felnőtt viszonyt boncolgató mese voltaképp monológ, pompás epizódok laza füzére, amelyekben egy kisfiú tart tükröt az őt körülvevő felnőttek elé. Kiszolgáltatott helyzete tudatában, de a gyermeki tisztánlátás és igazságérzet birtokában sorolja mindazokat a furcsaságokat, apróbb-nagyobb félreértéseket, a gyermeki bánat okait, amelyekre családjában - más családokhoz hasonlóan - bőven van módja felfigyelni. A szülök gyakran a kényelmesebb utat választják; közhelyekre támaszkodva "nevelik" csemetéjüket - ezekre a sztereotípiákra ad csattanós válaszokat a "gyerekszáj" a "kortárs" olvasók remek szórakoztatására.