Hogyan alakult volna a világtörténelem Nagy Sándor, Napóleon vagy Hitler személyisége nélkül, vagy ha Lenin nem érkezett volna meg 1917 áprilisában Szentpétervárra? Miért nem helytálló történészi szempontból a Miorițából a román lelki alkatra következtetni? Hogyan lenne lehetséges egy objektív Erdély-történet megírása, vagy a jugoszláv térség problémáinak hiteles kutatása?

Sajátosan szórakoztató, magával ragadó stílusában szerteágazó, de mindannyiunkat érdeklő példákkal vázolja fel Neagu Djuvara a XX. század történetfilozófiai iskoláinak ívét, érintve a történelmi tény, eszköztár, okság, történelmi igazság és fejlődés fogalomköreit, megfogalmazva ennek mentén saját, a történelem relativitása mellett kiálló történészi credóját.

Lázok Klára, történész

Neagu Djuvara nemrég töltötte be századik életévét: három emberöltőnyi történészi munka áll mögötte, ugyanakkor izgalmas eseményekben bővelkedő élete egy regényhősnek is becsületére válna. A történész, újságíró, regényíró, filozófus, egyetemi tanár és diplomata 1916 nyarán született, gazdag bojárcsaládban. Harcolt a második világháborúban, melynek végén diplomáciai futárként Stockholmba küldték – ezzel kezdődött évtizedekig tartó militáns emigrációja, a Szabad Európa Rádió újságírójaként. Hosszú évtizedekig Franciaországban és Nigerben élt, 1990-ben tért vissza Romániába. Számos kötet szerzője, a talán legismertebb A románok rövid története című könyve 2010-ben jelent meg magyarul a Koinónia Kiadó gondozásában.