Gonosz boszorkány, vasorrú bába, vénséges banya, ugye ilyesmik jutnak  eszedbe a boszorkányokról? A mi boszorkányunk, Amália, szépséges szép,  ért az állatok és a növények nyelvén, csöppet sem gonosz, legfeljebb  néha szomorú. És ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a  napról, a holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról,  színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába  kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán. Az olvasó kedve  szerint olvashatja különálló meseként vagy kerettörténetbe ágyazott  összefüggő mesefolyamként a kötetet. A mesékben felfedezhetjük mítoszok,  legendák és mondák motívumait, játékosan átalakított változatait, sosem  látott, mégis mintha népmesékből előlépett lények alakját. A változatos  történetek eredeti ötleteket villantanak fel, plasztikus figurákat  vonultatnak fel, finom nyelvi ízeket kínálnak. A megvalósítható  (erkölcsi-esztétikai) világrend és az eleven valóság sokszínűsége  nyújtotta szépségélmény adja e magával ragadó mesevilág vonzerejét. A  kötet költői álomvilágát Szegedi Katalin illusztrációi keltik életre; az  ő grafikai stílusa valósággal kínálkozik Boldizsár Ildikó meséi mellé. *  * * Boldizsár Ildikó neve meseolvasó gyerekek és meseértő felnőttek  számára egyaránt ismerősen cseng. Több mesekötet szerzője, de gyűjtője  és tudományos szakértője is a meséknek, mesetípusoknak, motívumoknak.  Meseíróként a kortárs irodalomban egyéni stílus és hangvétel jellemzi:  meséi álomszerűen szépek, már-már költői hangúak. Ha irodalomtörténeti  „rokonait” keressük, elsősorban Balázs Béla, Lesznai Anna, illetve a  világirodalomból Oscar Wilde juthat eszünkbe. Az irodalmi köztudat a  nyelvi játékosságot elsősorban a groteszk-ironikus stílusú szerzőkhöz  társítja (pl. Janikovszky Éva, Lázár  Ervin, Békés Pál), de Boldizsár Ildikó szövegei is hallatlanul gazdagok  nyelvi leleményekben, szókincse bővelkedik lírai fordulatokban,  szemléletes képekben. Fontos szerephez jutnak nála a színek, életre  kelnek az illatok, a valóságos növények megelevenítésével tündér- és  álomvilág születik.
Hozzászólok