Az 1968-as prágai tavasz nagy emigránsa, a világhírű Milan Kundera mozgalmasan barokkos-szürrealisztikus regénye lenyűgöző társadalmi és emberi tablót rajzol fel. Afféle negatív fejlődésregény ez. Főhőse a belső és külső hazugságok, hamisságok, valótlan értékek és megcsúfolt ideálok szövevényében vergődő Jaromil, az önjelölt költő, akinek már a világra jöttét sem kívánta senki. Jaromil élete egy boldogtalan közép-kelet-európai generáció életútját példázza. Annak a nemzedéknek az életútját, amely a kisszerűség, a csúfság, az ostobaság győzelemre vitelével, az értékek sárba tiprásával, a való világ feje tetejére állításával írta be magát szégyenszemre az emberiség történelmébe. Ezt a regényét Kundera még Csehszlovákiában vetette papírra, de megjelenni már csak emigrálása után jelent meg először franciául.

Hozzászólok