Edwin H. Friedman Nemzedékről nemzedékre címu könyve a rendszerszemléletű családterápiát a gyülekezetek és vezetőik érzelmi életére is kiterjeszti. A szerző a hagyományos pásztorációs és tanácsadói munkával kapcsolatban rámutat arra, hogy a családelmélet a lelkipásztorokat segíti a sokrétű feladataik kevésbé meg­terhelő módon való végzésére. Friedman arra is rávilágít, hogy a gyülekezeti élet dinamikájának ismerete minden nagyobb rendszerbe ágyazódott család megisme­résében segíthet, és hogy ezeket a rendszereket is lehet „család”-ként értelmezni.

Friedman az egyházi és zsinagógai közösségekben zajló érzelmi folyamatokat a családban észlelhető folyamatokhoz hasonlítja, és azt feltételezi, hogy a vallási közösségek vezetői hatékonyabban segíthetik a családokat a megfelelő gyülekezet­vezetéssel, mint a kifejezetten tanácsadó beavatkozással. Ezért tárgyalja az öndif­ferenciálás útján való vezetést, a családi és gyülekezeti szeparáció kezelését, és a korábbi nemzedékeknek az élet fordulópontjaira gyakorolt hatását. A családi modell hatékonyságát Friedman olyan példákkal bizonyítja, amelyeket a saját – rabbiként és gyakorló családterapeutaként szerzett – tapasztalataiból vett, illetve azoknak a rabbiknak, papoknak, apácáknak, lelkipásztoroknak az élményeiből, akikkel ő dolgozott.