„Fontosnak tartom összekötni a különböző világokat, embereket. A politikust a drogfüggő kissráccal. A hívő nagymamát a belvárosi stricivel. A bűnözőt egy katolikus pappal. Az üzletembert a nincstelennel, vagy a kételkedőt a hívővel. A józant a részeggel. Jó lenne! Megérteni, elfogadni, meghallgatni. Leginkább ez a küldetésem, a hivatásom. Hídnak lenni mások életében. Ez a könyv is ezt a célt szolgálja” – írja a szerző, aki önéletrajzában kendőzetlen őszinteséggel beszél gyerek- és fiatalkori kallódásáról, a heroinfüggőségbe torkolló lecsúszásáról, a megtapasztalt sötétségről és a szabadulás útjáról, melyen járva most már olyanoknak is segít, akik hozzá hasonlóan a kábítószerek csapdájába estek.

Hozzászólok